Szabó T Anna Az Ünnep Azé Aki Várja
AZ ÜNNEP AZÉ AKI VÁRJA Aki magot szór ablakába és gyertya vár az asztalán. A várók nem várnak hiába. Egy angyal kopogott talán? Szárnysuhogás az ablakon túl – vigyázz! Kinézni nem szabad! Künn az angyalhad térül-fordul, egy pillanatra látszanak. A karácsonyfát hozzák – hallod? – egy koppanás, és leteszik. Fényben úszik az üvegajtód, s megint suhogás. Mi ez itt? Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág, karácsonyszagú és meleg. "Gyújtsd meg a legutolsó gyertyát! " Ez az angyali üzenet. És be is mehetsz – vár az ünnep, és minden zárt ajtót kitár. A fa alatt angyalok ülnek – az ünnep azé, aki vár. Huszonhárom adventi verset közöltem itt eddig, ez az utolsó, a huszonnegyedik, ma este kigyúlnak a karácsonyi gyertyák, megjön hozzánk az angyal.
Szabó T. Anna karácsonyi verse: Az ünnep azé, aki várja
Aki magot szór ablakába és gyertya vár az asztalán. A várók nem várnak hiába. Egy angyal kopogott talán? Szárnysuhogás az ablakon túl – vigyázz! Kinézni nem szabad! Künn az angyalhad térül-fordul, egy pillanatra látszanak. A karácsonyfát hozzák – hallod? – egy koppanás, és leteszik. Fényben úszik az üvegajtód, s megint suhogás. Mi ez itt? Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág, karácsonyszagú és meleg. "Gyújtsd meg a legutolsó gyertyát! " Ez az angyali üzenet. És be is mehetsz – vár az ünnep, és minden zárt ajtót kitár. A fa alatt angyalok ülnek – az ünnep azé, aki vár.
Következő írásunk 2016-12-24: Irodalom -: Hull a hó, hull a hó, ismét itt a karácsony. Nekem apróember koromban sem állítottak karácsonyfát, pedig mi rengeteg karácsonyfa zöldellik a mi erdőnkben! Nem panaszképpen mondom, hiszen az én gyermekkorom a karácsonyfát híréből sem ismeri.
2016. december 24., szombat, Irodalom Aki magot szór ablakába, és gyertya vár az asztalán. A várók nem várnak hiába. Egy angyal kopogott talán? Szárnysuhogás az ablakon túl – vigyázz! Kinézni nem szabad! Künn az angyalhad térül-fordul, egy pillanatra látszanak. A karácsonyfát hozzák – hallod? – egy koppanás, és leteszik. Fényben úszik az üvegajtód, s megint suhogás. Mi ez itt? Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág, karácsonyszagú és meleg. "Gyújtsd meg a legutolsó gyertyát! " Ez az angyali üzenet. És be is mehetsz – vár az ünnep, és minden zárt ajtót kitár. A fa alatt angyalok ülnek – az ünnep azé, aki vár. Előző írásunk 2016-12-24: Irodalom -: Az év utolsó tanítási napja volt. Holle anyó dunyha helyett óriási teaszűrőt rázogatott széles párkányú ablakából, porcukorhavat szitálva az iskola belső udvarán álló játszóházra. Gyermekálomba illően mesebeli lett a táj. Az ötödikesek termében a kettesével összetolt padokra terített újságpapírokon frissen festett gipsz karácsonyfadíszek száradtak: ábrándos arcú, rózsaszínre pingált angyalkák, tarkabarka hóemberek, piros kéményseprők, melyektől a szegény sulifenyő megint úgy fog kinézni, mintha felrobbant volna rajta a szivárvány.
"Szárnysuhogás az ablakon túl – / vigyázz! Kinézni nem szabad! / Künn az angyalhad térül-fordul, / egy pillanatra látszanak. " Szabó T. Anna gyönyörű versével ünnepeljük advent második vasárnapját. A vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete. Ebben a lélekemelő időszakban, már hagyományosan minden vasárnap egy-egy gyönyörű verssel ünneplünk. Forrás: Szabó T. Anna SZABÓ T. ANNA: AZ ÜNNEP AZÉ, AKI VÁRJA Aki magot szór ablakába és gyertya vár az asztalán. A várók nem várnak hiába. Egy angyal kopogott talán? Szárnysuhogás az ablakon túl – vigyázz! Kinézni nem szabad! Künn az angyalhad térül-fordul, egy pillanatra látszanak. A karácsonyfát hozzák – hallod? – egy koppanás, és leteszik. Fényben úszik az üvegajtód, s megint suhogás. Mi ez itt? Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág, karácsonyszagú és meleg. "Gyújtsd meg a legutolsó gyertyát! " Ez az angyali üzenet. És be is mehetsz – vár az ünnep, és minden zárt ajtót kitár. A fa alatt angyalok ülnek – az ünnep azé, aki vár.
- Szabó t anna az ünnep azé aki várja 8
- Szabó t anna az ünnep azé aki várja es
- Szabó t anna az ünnep azé aki várja 2019
Történhet veled és velem akármi: én még tudom, te már tudod – szemed nyugodtan lecsukod. Karácsonyi vers Havazik, havazik, haragos a felleg, alaszkai fehérségben füstöl a lehelet. Forralt bort vedel a bácsi, mézest süt a néni – én meg szépen ideülök és mesélek, így ni! Tudjátok, hogy mire vágyom? Jöjjön már el a karácsony. Még egy pár nap, még pár óra... Rettentően várom! Csomag lesz majd a fa alatt, versenyautó-forma – nem csoda, hogy vérem érte ilyen nagyon forr ma. Lesz nagyszájú tüskés dínó, golyóforma szörnyek: karácsonykor megbékélnek, különben meg ölnek. A húgomnak póniló kell, babaház meg gyűrűk – nekem inkább egy pár súlyzó: januártól gyúrok! Ha azt kapjuk, amit kértünk, jó lesz – de ha mégsem? Az se gond – és különben is: meglepetést kértem! Vissza a tetejére