A Kereszténység Erősíti A Király Hatalmát Mert
- Az első magyar uralkodó, aki Európában elismertséget szerzett - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu
- A keresztenyseg erősíti a király hatalmát mert
Nemcsak örökségét kellett megvédenie a lázadó vezérektől, hanem apja követei útján tett ígéreteinek megfelelően be kellett népét vezetnie a keresztény Európába. Egyház és egység A lázadó vezérek (Koppány, Gyula, Ajtony) letörése több évtizedet vett igénybe, uralmának egész időszakát végigkísérte. A hatalomra kerülést követően azonban István helyzete alapvetően megváltozott. Ahhoz, hogy a római pápa, II. Szilveszter korona küldését határozta el, hozzájárult III. Ottó német-római császár egyetértése is. Az esztergomi érsekség létrehozása, a magyar egyház önállóságának elismerése azonban a német érsekségek befolyásának csökkenését eredményezte, ugyanakkor egyértelmű támaszt nyújtott a fiatal uralkodónak. Az egyházszervezés, amely a világi papság intézményeinek megteremtését és a szerzetesrendek működésének biztosítását is jelentette, együtt járt az uralkodó territoriális hatalmának kiterjesztésével és megerősödésével. István király a királyi vármegyék megszervezésével a Kárpát-medence egész uralma alá került területére biztosította hatalmát.
Az első magyar uralkodó, aki Európában elismertséget szerzett - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu
- Aki menni akar rá kell adni a kabátot movie
- SAMSUNG UE43TU8002KXXH Ultra HD Smart LED televízió UHD 4K felbontású | Digitalko.hu Webáruház
- Zuhanytálca Győr-Moson-Sopron megye - Arany Oldalak
- Az első magyar uralkodó, aki Európában elismertséget szerzett - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu
- Csirke Szelet Sajt Karfiol – Zaga
- A fák titkos élete moly 2017
- Sikeres diszlexiás: Diszlexia és nyelvtanulás: felmentés vagy sem?
I. István politikai hagyatékának egyértelmű folytatója I. László lett, aki példaképéhez hasonlóan fáradozott a hazai egyházi társadalom és a magyar állam megerősítésén. Kezdeményezésére a pápa 1083-ban avatta szentté az államalapító István királyt, az egyházat védő Gellért püspököt és Imre herceget. VII. Gergely pápa István király székesfehérvári sírjánál jelölte ki a szertartást, augusztus 20-án, amely napot és helyet a későbbi magyar királyok a törvénynapok tartására, a törvények kihirdetésére használtak, megteremtve és erősítve ezzel a szent király kultuszát is. Papp Klára történész írása Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
A keresztenyseg erősíti a király hatalmát mert
Szent István domborműve a Déri téren Géza jelentős előrelépést tett a nagyfejedelmi hatalom elismertetése felé is. Territoriális hatalma ugyan inkább csak a Dunántúlra terjedt ki, de az erdélyi gyulával való rokoni kapcsolata révén (felesége, Sarolt ennek lánya volt) számíthatott a keleti országrész támogatására is. Élete egyik legbravúrosabb külpolitikai eredményének könyvelhette el, hogy fia a bajor uralkodóházból származó Gizellát vehette feleségül. A házasság megerősítette a nyugattal kialakuló kapcsolatokat, sőt Gizella bátyjának, Henriknek későbbi császárrá választása (1014) jóindulatú támogatást jelentett a magyarok számára. A fejedelmi utód, Géza Vajk nevű elsőszülött fia volt, aki a keresztségben az István nevet kapta. István hívő keresztény volt, korának képzett, művelt vezetője, akinek már eszébe sem juthatott, mint apjának, hogy egyszerre "két urat" szolgáljon, azaz a keresztény térítés mellett még a pogányságot is elfogadja. A vezérek által pajzsra emelt ifjú fejedelem a hatalom megszerzésétől, majd királlyá koronázásától kezdődően nagy erőpróbákra számíthatott.
