1 Hektár Föld Bérleti Díja 2018 - 1 Hektor Föld Barleti Deja 2018 1
- Drágult a magyar föld - délen kerül a legtöbbe - AzÜzlet
- Van még tér a hazai termőföldárak emelkedése előtt
A gyümölcsös 9, 7, a gyep 4, 9, a szőlő bérleti díja 2, 6 százalékkal nőtt, míg az erdőé 1, 9 százalékkal csökkent 2017-hez képest. A szántók éves bérleti díja Hajdú-Bihar és Tolna megyében (egyaránt 75 500 forint/hektár), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (70 900 forint/hektár), míg Nógrád, Heves és Veszprém megyében 40 000 forintnál kevesebbet kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért. Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3, 7 százaléka volt 2018-ban. A KSH megjegyzi, hogy ez az arány 2010 óta egyre csökken, mert az ár évről évre nagyobb mértékben emelkedik, mint a bérleti díj. Tavaly Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb ez az arány, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.
Drágult a magyar föld - délen kerül a legtöbbe - AzÜzlet
- 1 hektor föld barleti deja 2018 1
- 1 hektor föld barleti deja 2018 5
- 1 hektor föld barleti deja 2018 english
Tavaly Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb ez az arány, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult. Fotó: Illusztráció
A többi tagállamban kisebb mértékű volt a drágulás. Friss magyar adatok A KSH a legfrissebb, 2019-es magyarországi adatokat összesítette. A legfontosabbak: 2019-ben hazánkban 69 ezer hektár termőföld cserélt gazdát, 3, 7 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. Az értékesített mező- és erdőgazdasági terület közel háromnegyede szántó volt. A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun megyében forgalmazták, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye következett (rendre 7400, 6600 és 6100 hektár). Az értékesített terület nagysága Vas megyében emelkedett a legnagyobb mértékben (30 százalékkal), és Nógrád megyében csökkent a leginkább (29 százalékkal). A termőföldárak növekedési üteme 5, 4 százalékra lassult. (2017-ben 5, 6, 2018-ban 11 százalékos volt az áremelkedés. ) A szántó hektáronkénti átlagára egy év alatt 6, 4 százalékkal, 1, 6 millió forintra nőtt. A földbérleti díjak emelkedése minden művelési ágban meghaladta az előző évit. 2019-ben egy hektár szántót az előző évinél 7, 7 százalékkal nagyobb összegért, átlagosan 60 000 forintért lehetett bérbe venni.
Tavaly Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb ez az arány, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.
Van még tér a hazai termőföldárak emelkedése előtt
A KSH adatai szerint a szántóértékesítés több mint fele az alföldi megyékben realizálódott. A mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 22, majd 5, 6 százalékos növekedése után – átlagosan 11 százalékkal nőtt tavaly, ezen belül a szántó ára 10 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántóföld átlagára 1, 5 millió forint volt. A többi művelési ágban is nőttek az árak: a gyepé 16, a gyümölcsösé 15, a szőlőé 14, az erdőé 9, 9 százalékkal lett magasabb. Nagyításhoz kattintson a grafikonra A szántó átlagára régiós összehasonlításban Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 1, 7 millió forint/hektár, de Észak-Magyarország és Pest régió kivételével a többiben is megközelítette vagy elérte a 1, 5 millió forintot hektáronként. Az egyes régiókon belül a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően jelentősek az árkülönbségek, egy jó talajminőségű terület hektáronkénti ára duplája is lehet egy gyenge minőségűének – jegyzi meg a KSH. Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik.
Ráadásul ezekben a kontraktusokban a mostanában elfogadott piaci árnál jóval alacsonyabb, sokszor annak csak felét-harmadát kitevő bérleti díjakat határoztak meg, amelyek – állítják a szakértők – nem fedezik a földvásárlásra felvett hiteleik törlesztőrészleteit. Az Országgyűlésben még az új tulajdonosokkal létrejövő földadásvételi szerződések megkötése előtt elfogadtak egy jogszabályt, amely szerint ha legalább tízéves vagy annál hosszabb időtartamú a bérleti szerződés, akkor a törvény erejénél fogva életbe lép, hogy ötévenként a bérleti díjakat felül lehet vizsgálni. A viták középpontjába akkor az került, hogy ez a passzus a rendelkezés hatálybalépése előtti szerződésekre is vonatkozik-e, vagy csak az utána születettekre. A kormányzati jogértelmezés úgy szólt, hogy a korábban megkötött haszonbérleti szerződések esetében az, hogy a tulajdonos személye változott, szerződésmegújításnak, vagyis új szerződésnek minősül. Ettől kezdve már nem a régi földforgalmi törvényt kell alkalmazni, hanem az újat, amelyben szerepel a bérleti díjak felülvizsgálata.
Ezt követte Heves (33 százalék), Zala (30 százalék), majd Veszprém megye (29 százalék) árnövekedése. Kismértékben emelkedtek az árak Tolna (2, 0 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (6, 0 százalék) megyékben. 2014-ben az országban átlagosan 36 százalékkal kevesebb szántóföldet értékesítettek, mint az előző évben. A legtöbb földterület SzabolcsSzatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében cserélt gazdát, annak ellenére, hogy az értékesített terület nagysága ezekben a megyékben is csökkent. Az értékesítés volumene csak Veszprém, Heves, Vas és Komárom-Esztergom megyében növekedett, a legnagyobb forgalomélénkülés is ezekben a megyékben volt. A hanyatló térségek olyan területegységek, ahol az értékesítés átlag feletti volt 2014-ben, de a megelőző évhez képest már csökkent. Ezek közül Hajdú-Bihar és Pest megyében egyaránt 12, míg Győr-Moson-Sopron megyében 47 százalékkal esett vissza az értékesítés a 2013. évi forgalomhoz képest. 2014-ben élénkült az értékesítés volumene Komárom-Esztergom és Zala megyében: az előbbiben 37, az utóbbiban pedig 7 százalékkal növekedett az előző évi értékesítéshez képest.
