Zrínyi Dala És Zrínyi Második Éneke Összehasonlító Elemzés
- Zrínyi dala és Zrínyi második éneke című Kölcsey-versek összehasonlítása (I.rész) - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten
- Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala (elemzés) - YouTube
- Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Okostankönyv
Zrínyi második éneke 1838-ból, halála évéből való. A legpesszimistább műve a költőnek. A Cím utal a Zrínyi dalára, ez is lírai dialógus: Zrínyi és a Sors vitája. Zrínyi és a Sors szerepébe a költő egyaránt belevetíti saját tépelődéseit, ellentéteit. A Himnusz kérő, esdeklő hangján fordul ugyan Kölcsey-Zrínyi a Sorshoz, itt mégsem az irgalmas, vezekléssel kiengesztelhető, megbocsátó Isten a megszólított, hanem a görög-római mitológiából ismert végzet. Döntései megfellebezhetetlenek. A könyörgésben mégis ott bujkál a remény, hiszen az első strófa fohásszal indul és végződik. Ebbe a keretbe helyezi a költő a szenvedő haza megszemélyesített képét, mely továbbiakban az anya képévé nemesül. A végveszélyt, mellyel szemben a haza védtelen, a halmozott metaforák egyenlőre nem konkretizálják, csak a szenvedés mértéktelen kínját érzékeltetik. Mégis az a benyomása az olvasónak, hogy valamilyen külső veszély fenyeget. A második szakasz, a sors válasza, megerősíti a külső veszély, az idegen támadás képzeté a végső ítéletet kimondó Sors együtt aggódna a könyörgővel.
Zrínyi dala és Zrínyi második éneke című Kölcsey-versek összehasonlítása (I.rész) - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Petőfi sándor élete vázlat röviden
- Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990) - János evangéliuma - Jn 3
- Mi az a et sam sam
- VERSEK - SZERETETTEL BARÁTAIMNAK: Wass Albert SZERETNÉM...
- Zrínyi dala és Zrínyi második éneke című Kölcsey-versek összehasonlítása (I.rész) - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten
- Hirdetmények – Ercsi Város honlapja
- Terhesség hétről hétre 26 hét
- 8 osztályos ofi kémia munkafüzet megoldókulcs goldokulcs scib
- Agymenők 3. évad 16. Csöbörből vödörbe - indavideo.hu
- Mit ehetek | Omega 3 most mire is jó?
- Formula 1 2020 jegyek hungaroring
- Fear the Walking Dead - 6. évad - 3. rész - AMC TV műsor 2020. október 28. szerda 01:10 - awilime magazin
Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala (elemzés) - YouTube
![](https://assets.sutori.com/user-uploads/image/6b564691-1cca-4edf-94bb-b8c10e204ac3/591a1022d587577a8d6007623d761694.jpeg)
Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis
Versforma vizsgálata: Hány sor mindegyikversszak? Fontos szerepe van a pontos vesszőnek a versszakokban (;). Hol találod? Miért? Mit zár le ez az írásjel? A szótagok száma hogyan alakul? Milyen szabályosságot veszel észre? Mit tükröz a verssorok különböző hossza? Rímképletét megadom: a, a, b, c, c, b. Magyarázd meg. A Zrínyi dala című vers elemzésére vonatkozó korrepetálásnak itt vége van. Nagyon igyekszem, hogy a másik Zrínyi-vers is sorra kerüljön. Figyeld a blogot továbbra is, kedves Olvasóm!
Okostankönyv
A Zrínyi dala című költemény Kölcsey érett költészetének egyik legismertebb darabja – párverse, a Zrínyi második éneke, kései alkotás. A két vers keletkezési ideje között nyolc év a különbség. A Zrínyi dalá nak keltezése 1830. július 30., eredeti címe Szobránci dal (itt írta a költő a verset), a Zrínyi második éneke 1838-ban, a költő halála előtt nem sokkal született. A versek címében szereplő műfaji fogalmak nem a művek műfaját jelölik. A két vers a költő életének két korszakához tartozik. Az első vers születésekor Kölcsey még javában készül arra a politikai szerepre, mely országgyűlési képviselőségében teljesedik ki. A második versnél már ismert költő, esztéta és politizáló értelmiségi, akinek tapasztalatai is vannak a jelenbeli politikai életről (megyei hivatalnok), és jól ismeri a kor uralkodó eszméit is. Politikai, eszmei nézetrendszere ekkorra már kialakult, letisztultak történelmi tapasztalatai és tisztában van a kor és a korban élő ember feladataival. Annak ellenére, hogy Kölcsey politikai gondolkodásának centruma a jelen és a jövő kérdései, a Zrínyi dalában a magyar történelmi múlt egyik héroszát, Zrínyit idézi meg.
A későbbi vers megszólalója is Zrínyi marad (ez a megoldás hasonló a Himnusz prédikátor-krónikás szerepéhez). A magyar felvilágosodás korában és a XIX. század első évtizedeiben a költő-politikus Zrínyi Miklósnak valóságos kultusza alakult ki. Többször is kiadták műveit, költészetét és politikusi nagyságát egyaránt méltatták, példaként idézték. Bizonyos értelemben azonosították a két híres Zrínyi tetteit és alakját. E sajátos misztifikáció példája a Szigeti veszedelem egyik korabeli kiadása, melynek elején nem a szerző, hanem a szigeti hős képe szerepel. A költő-politikus Zrínyi Kölcseynek is példaképe. Költészetét nagyra értékeli, több tanulmányában, esszéjében is foglalkozik vele, irodalmi jelentőségét többre értékeli Balassiénál. S mint a nemzet felemelkedéséért, jövőjéért küzdő politikus is példakép Kölcsey számára. A versek egyik beszélője, lírai alanya a vándor (Zrínyi). Lényeges különbség van azonban a két versben a megszólaló-kérdező és a válaszadó viszonyában. A Zrínyi dala című vers vándorának határozott, követelőző kérdéseire és felsorolásaira kiábrándult és lakonikus válaszok érkeznek, egészen az utolsó szakasz felkiáltással induló keserű kitöréséig.
A kérdések patetikusak, emocionális telítettségűek, túlzóak. E túlzott érzelmi motiváltság a felidézett korok és tettek, alakok értékhordozó funkcióját hivatott képviselni. Jelentőségük, értékük azonban a válaszokban válik igazán érthetővé. A kérdések anaforikus indítására (" Hol van... ", "Hol van... ", "És hol... ") felelve a második és negyedik szakaszban ismétlődik a válasz indítása is, sőt a válaszok kontrapontozva – más kontextusban – olykor ismétlik a megidézett képeket, fogalmakat is. A múlt értékei a jelenben elsilányultak, elpusztultak, csak romok, a feledés homályába vesző emlékek. A múltat idéző kérdés a válaszokban a jelennel szembesül. A múlt vitathatatlan érték, a jelen vitathatatlanul értéktelen. A múlt alakjai hősök, a jelen embere satnya, névtelen, jelentéktelen figura. Az idő-érték ellentéteit fokozzák a térbeliség ellentétei. A múltbeli haza tágas, végtelen, termékeny világ, a jelenbeli a kietlen puszta. A bércen magasodó várnak még omladéka is megközelíthetetlen a "völgyben élő" jelenbéli ember számára.
(értékek, haza(hon), vár, küzdő, reménykedő nép)Milyen ismétlés szerepel a kérdésekbben? Milyen válaszokat kap a vándor? (Mármint Zrínyi) (Nincs dicsőség, nincs hős, nincs hősi nép) Összegezve: kérdés- dicső múlt, válasz- sivár jelen A vers szervezési elve: ellentét Most olvasd a páros versszakokat egymás után. Megérezted-e, hogy egyre sötétebben, egyre fájdalmasabban válaszol a kérdésekre? Most egy-egy idézetet írok ki ezekből a strófákból, magyarázd meg a jelentésüket. Milyen a jelen? (Mindegyik szakaszban borúlátó, de melyikben nagyítja fel a bajt a legjobban? ) 2. versszakban: "Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szívet zár. " (szenvedelem =szenvedély) 4. versszakban: "Völgyben űl a gyáva kor …" 6. versszakban: " A dicső nép, … Névben él csak, többé nincs jelen" Milyen eszközökkel fejezi ki a pesszimista hangulatot? Kérdések szókincse: Árpád, szent föld, bérc, vár, lángsugár, ragyogtat, hősi bér, virúl, stb. - Mit sugallnak ezek a szavak? (milyenek a jelzők;milyen költői képeket találsz, ) Válaszok szókincse: pusztaság, elhamvadt, jégkebel (metafora) omladék, néma hant, saslak, korcs, gyönge, romlott, szívtelen -Mit sugallnak ezek a szavak?