Német Csillagász Távcsövet Is Szerkesztett
Az eredmények felbátorították, az új távcső már kilencszeres nagyításra képes és a kép minősége is nagyon jó volt. Galilei ekkor kísérleti bemutatót kér és a látottak a velencei szenátorokat elkápráztatják. Szinte azonnal meg is szavazzák, hogy Galilei élete végéig megtarthatja állását, és azonnal meg is duplázzák fizetését. Ezután visszatér Padovába és egy még jobb távcső építésébe kezd bele. Ennek nagyítás már hússzoros, a cél pedig az égbolt! Az égbolton látottak Galilei minden reménységét felülmúlták. Csodálatos új világot, új univerzumot fedezett föl, olyat, amelyet előtte senki sem látott. Az első égitest melynek távcsövét szegezte, a Hold. A hivatalos tanítások szerint a Hold sima, tökéletes gömb, felülete csiszolt, mintha kristályból volna. A távcső által mutatott kép ennek pont az ellenkezője volt. Első megrendülésében ezt mondja: "A jelenségek, amelyek ezekre a következtetésekre indítottak, a következők: négy vagy öt nappal újhold előtt, amikor a Holdnak fényes szarvai vannak, az árnyékot a fénytől elválasztó határ korántsem szabályos ív, mint a tökéletes gömbön, ellenkezőleg: egyenetlen, szabálytalan, telis-tele cikcakkokkal. "
Lyrics
- 46 os busz menetrend rákoskeresztúrról
- Honda ntv 650 revere vélemények de
- Carmen hotel budapest amerikai út
- Iptv set top box nélkül
- Fekete pákó add ide a didit
- Salomon QUEST 4D 3 GTX - Férfi trekking cipő (41 db) - SportSport.hu
- Örökkön örökké lara jean teljes film magyarul
- MAKITA DDF482RTJ Akkus fúró-csavarbehajtó kofferben (2x5,0Ah/18V) ...
- Spar komárom igmándi út nyitvatartás
- 1085 budapest üllői út 26 november
- Családi kedvezmény 2011 (2. oldal)
Minden jog fenntartva © 2021, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Magyarul
Egész Európában másról sem beszéltek, mint Galileiről, a távcsőről, a Hold hegyeiről, a Jupiter holdjairól (Medici-csillagok) Galilei ellenfelei azonban A csillagok hírnöke megjelenésének pillanatától már támadásra készültek.... A Velencében bemutatott távcső látható bizonyítékait szolgáltatta a Kopernikusz által megálmodott Világegyetemnek, s ezzel forradalmasította a csillagászatot és a fizikát. Az oldalon látható képek a Museo di Storia della Scienza Firenze ITALIA honlapján is megtekinthetők. Felhasznált irodalom: Jean-Pierre Maury Galilei: A csillagok hírnöke, Park Kiadó, 1991 Benedek István: A tudás útja, Magyar Könyvklub, 1994 A technika krónikája Simonyi Károly: A fizika kultúrtöténete
Híres tárgyak a fizika történetében - a távcső születése | Sulinet Hírmagazin
Le is rajzolja őket! A további bizonyítékok A Távcsőn keresztül tapasztalt jelenségek mindegyike alkalmas volt arra, hogy nemcsak a koppernikuszi tanok érvényességét bizonyítsa, hanem az arisztotelészi fizika tarthatatlanságát is. Az arisztotelészi fizika egyik sarkalatos pontja az volt, hogy a földi és az égi jelenségek minden szempontból különböznek: a Földön minden változik, a dolgok keletkeznek, majd elpusztulnak; az égben minden állandó, nem beszélhetünk sem keletkezésről, sem pusztulásról. A földi mozgások lehetnek rendszertelenek, kaotikusak, az égitestek mozgása azonban szabályos az idők kezdete óta. A Földön a testek szabálytalan alakúak, az égben szabályos gömb. Az égitestek fényt bocsátanak ki magukból (hiszen magasabb rendűek), a Föld viszont szürke és sötét. És Galilei felfedezései sorra szolgáltatták a perdöntő bizonyítékokat. Észrevette, hogy a Hold sötét, tehát a Nap által meg nem világított része is kap valahonnan fényt. Meg is adta a magyarázatot: a Nap által megvilágított Föld fényével megvilágítja a Holdat!
A holland és a francia tudósok véleménye is lesújtó volt az optikai csövekről: ez egy olyan optikai eszköz, amely teljességgel érdektelen, sőt káros, mert csak illúziókat tesz láthatóvá, ámításokat, melyeknek nincs közük a valósághoz. Mi lehetett az oka, hogy Galilei rögtön elkezdi a saját távcső építését? Több tényező is szerepet játszhatott, egyrészt neki nem voltak előítéletei, mert számára a fizika törvényeinek felfedezése során nagyon fontos eszköz volt az eredmények ellenőrzésére a tapasztalás; másrészt érdekelte a technika is, ez látható abból, hogy jó néhány eszközt szerkesztett (pl. katonai körző), és harmadsorban a távcsőből némi pénzt is remélt. (Ekkor még különórákat kell tartania, hogy családját is el tudja tartani. ) Talán a legfontosabb ok mégis az lehetett, hogy így tekintetét az ég felé emelhette, és végre megláthatta azt, amit eddig csak sejtett! Galilei levelei szerint már 1597 táján a heliocentrikus világkép híve. Ezt bizonyítja Keplerhez írt levele, mely szerint: " Már magam is jó néhány éve elfogadtam Koppernikusz tanítását... Sok érvet összeírtam, de ezeket nyilvánosságra hozni nem mertem... ".
Azt is elsőként, figyelte meg, hogy a vándorló csillagok (vagyis a bolygók) távcsövében kis kerek korongoknak látszanak, míg az állócsillagok fényes vibráló pontokként látszanak. Ezt a jelenséget is helyesen értelmezte (a bolygóknak nincs saját fényük, fényüket a Naptól kölcsönzik), és ezt az értelmezést a Vénusz fázisainak felfedezése csak megerősíti. Észrevette a Nap felületén a foltokat is, a foltok vándorlását pedig a Nap tengely körüli forgásával magyarázta. Hasonlóan nagy jelentőségű a Jupiter holdjainak felfedezése is, hiszen ezzel szemléletes modell is született a Naprendszerre vonatkozóan. A Jupiter holdjai úgy keringenek a bolygó körül, mint a bolygók a Nap körül. Egy régi vita megoldását jelentette a Tejút vizsgálata során kapott eredmény, hisz a távcsőben a folytonos szerkezet ködszerű képződmény csillagok sokaságára esett szét. A megfigyelt jelenségeket a Sidereus Nunciusban (A csillagok hírnöke) írta le. A könyv nagy szenzációt keltett, ötszáz kinyomtatott példányát napok alatt elkapkodták az emberek.
Az asztronómia beható tanulmányozása után teljesen biztos lehetet abban, hogy sejtései beigazolódtak. A távcső hírére félbeszakította a mozgásokra vonatkozó kísérleteit és egy távcső építésébe kezdett. Elege volt már az olyan megállapításokból, érvelésekből és cáfolatokból, amelyeknek semmi alapja sincs. Számára az egyetlen, valóban biztonságot nyújtó dolog a tapasztalat. Nem rettentette meg szívét a félelem, vállalta a kockázatot, pedig nem is oly régen 1600-ban Giordano Brunót elevenen égette meg az inkvizíció Rómában. A távcső elkészítése Galilei tudta, hogy ha szemüveglencsékkel próbálkozik, akkor távcsöve nem fog különbözni azoktól, amelyeket addig is csináltak. Tudta, hogy finoman megmunkált, különleges lencsékre van szüksége. A két lencse közül az egyiknek enyhén domborúnak, a másiknak pedig erősen homorúnak kellett lenni. Galilei maga kezd a lencsék csiszolásához. Velence ekkor az európai üvegművesség fővárosa, így nem okoz gondot a megfelelő eszközök, anyagok (pl. csiszolópor) megszerzése, és hamarosan olyan távcsövet épített, amely hatszoros nagyítással, torzítás nélkül tárta elé a világot.